A Parkinson-kór világnapja- április 11.

     A Parkinson-kór világnapját április 11-én James Parkinson (1755–1824) angol orvos születésnapján tartjuk, így tisztelegve előtte, és munkássága előtt. Ő volt, aki elsőként írta le a betegséget "An Essay on the Shaking Palsy" (1817) című munkájában.

    A világnap célja, hogy felhívjuk a figyelmet a Parkinson-kórra mint neurodegeneratív betegségre, támogassuk a betegeket és családjaikat, elősegítsük a kutatást és a korai felismerést, valamint csökkentsük a társadalmi megbélyegzést.  

   A Parkinson-kór egy krónikus és progresszív neurológiai betegség, amely elsősorban a mozgás szabályozásáért felelős agyi területeket érinti. A betegséget az agy dopamintermelő sejtjeinek pusztulása okozza, ami mozgászavarokat és más tüneteket idéz elő.

A Parkinson-kór tünetei fokozatosan alakulnak ki, és egyénenként eltérőek lehetnek. A legjellemzőbb tünetei közé tartozik a remegés, izommerevség, mozgáslassulás és az egyensúlyzavar. A betegség nem csak mozgásszervi panaszokat okoz, hanem jellemző a hangulatzavar, alvási problémák és a kognitív hanyatlás.

    A pontos ok még nem ismert, de a kutatók genetikai és környezeti tényezőket is vizsgálnak. Egyes esetekben családi halmozódás figyelhető meg, míg máskor a toxinokkal vagy egyéb környezeti hatásokkal való érintkezés lehet gyanús. A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de többféle kezelési módszer létezik a tünetek enyhítésére, így például:

• Gyógyszeres kezelés – például levodopa (L-DOPA), amely segíti a dopamin pótlását.
• Fizioterápia és mozgásterápia – segíti a mobilitást és az izmok erősítését.
• Mélységi agyi stimuláció (DBS) – egy sebészeti beavatkozás, amely elektromos impulzusokkal segít szabályozni a mozgászavarokat.

   A betegek életminőségét javíthatja a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a támogató közösség. Sok országban működnek Parkinson-betegeket segítő szervezetek, amelyek tanácsadással és közösségi programokkal támogatják az érintetteket.