Kórházi fertőzések – intézményünk 2025. évi adatainak összefoglalása

    Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és visszaszorítása a betegbiztonság egyik kiemelten fontos területe. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen fertőzések kialakulásának kockázata teljes egészében nem küszöbölhető ki.

    A fertőzések kialakulását ugyanis az egészségügyi ellátással összefüggő külső tényezők – például az invazív eszközök használata, a műtéti beavatkozások vagy az antibiotikum-kezelés – mellett a beteg állapotához kapcsolódó tényezők is befolyásolják. Ilyen lehet többek között az immunrendszert gyengítő alapbetegség, az időskor, a koraszülöttség vagy az általános egészségi állapot. Az egyes beavatkozások és eszközök kockázata sem azonos, ezért a fertőzési adatok értelmezésekor mindig figyelembe kell venni az ellátott betegek összetételét és az adott intézmény által végzett ellátások jellegét.

    A Kormány az 1167/2026. (V. 26.) Korm. határozatban rendelkezett az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatainak nyilvános közzétételéről. A határozat célja a lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása, valamint a további szakmai intézkedések támogatása. Ennek alapján elkészültek a 2025. év adatai.

Mit mutatnak intézményünk 2025. évi adatai?

   A Clostridioides difficile – röviden CD – egy olyan baktérium, amely elsősorban hasmenéses megbetegedést okozhat, és különösen az antibiotikum-kezelésben részesülő, legyengült vagy idősebb betegek esetében jelenthet nagyobb kockázatot.

 2025-ben országosan 6772 egészségügyi ellátással összefüggő CD-fertőzést jelentettek. Ezek közül 6523 eset az adott egészségügyi intézményben alakult ki, 249 esetben pedig a beteg már fertőzötten került az intézménybe.

   A Hódmezővásárhelyi–Makói Egészségügyi Ellátó Központban 26, az intézményi ellátással összefüggő esetet regisztráltak. Behurcolt eset a vizsgált adatok között nem szerepelt.

   Az egyes kórházak fertőzési helyzetét azonban nem lehet pusztán az esetszámok alapján összehasonlítani. Nem mindegy ugyanis, hogy egy intézmény évente hány beteget lát el, illetve a betegek összesen mennyi időt töltenek kórházban. Ezért az esetszámokat a betegforgalomhoz viszonyítva is vizsgálják.

10 000 kórházból elbocsátott betegre országosan 40,1 CD-fertőzés jutott, intézményünkben ez az érték 19,2 volt. A Hódmezővásárhelyi–Makói Egészségügyi Ellátó Központtal azonos típusú intézmények középértéke 31,5 volt.

Egy másik mutató azt vizsgálja, hogy a betegek által kórházban töltött időhöz képest milyen gyakran fordult elő fertőzés. 100 000 kórházi ápolási napra országosan 53,8 eset jutott, intézményünkben pedig 23,3. Az azonos típusú intézmények középértéke 24,5 volt.

    Fontos kérdés az is, hogy milyen gyakran történik olyan laboratóriumi vizsgálat, amellyel a CD jelenléte kimutatható. Intézményünkben 1000 ápolási napra 3,8 székletmintavétel jutott, ami megegyezik az országos értékkel. Ez azért lényeges, mert a fertőzési adatok értékelésekor azt is figyelembe kell venni, milyen intenzíven keresik és vizsgálják a lehetséges eseteket.

    A szakemberek egy úgynevezett SIR-mutatót is alkalmaznak, amely a betegek és az ellátás különböző kockázati tényezőit is figyelembe véve segíti az adatok összehasonlítását. Intézményünk SIR-értéke 0,44, míg az azonos típusú intézmények középértéke 0,47 volt.

Mit jelentenek összességében ezek a számok?

    A 2025-ös adatok alapján a Hódmezővásárhelyi–Makói Egészségügyi Ellátó Központban a betegforgalomhoz viszonyított CD-fertőzési mutatók az országos értékek alatt alakultak.

    Különösen fontos, hogy mindez olyan mintavételi arány mellett történt, amely megegyezett az országos értékkel. Vagyis az alacsonyabb fertőzési mutató mellett a CD kimutatását szolgáló vizsgálatok gyakorisága nem volt alacsonyabb az országosnál.

A kórházi fertőzések megelőzése ugyanakkor folyamatos feladat. Intézményünkben ezért továbbra is kiemelt figyelmet kapnak a higiénés és fertőtlenítési szabályok, a fertőzések korai felismerése, a szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, valamint az esetek folyamatos nyomon követése és szakmai értékelése. Mindezek elsődleges célja a betegek biztonságának növelése és a fertőzések kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése.

  A betegbiztonság további erősítése érdekében intézményünk intézkedési tervet készít higiénikus szakembereink közreműködésével. Az abban meghatározott feladatok és szakmai előírások következetes betartása hozzájárul a fertőzések kockázatának további csökkentéséhez és a betegbiztonság növeléséhez.