Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ
igazgatas@csmekhm.hu | +36 (62) 532-222
Történetünk - Makó
 

Levéltári adatok szerint a XVIII. század végén Makó város már tartott fenn betegápolóházat és a század utolsó éveiben chirurgusokat hívott meg letelepedésre. Az 1831. évi nagy kolerajárvány idején a vármegye 80 ágyas ispotályt állítatott fel. Az egymást követõ kolera-járványok után nyilvánvalóvá lett, hogy egy állandó közkórházra van szükség, melynek építése 1862-ben elkezdõdött az átadásra 1866-ban került sor. Az egy emeletes 85 ágyas kórház igazgató fõorvosa Dr. Meskó János lett. A 1872-ig a napi átlagos beteglétszám 30, az ápolási napok átlagos száma 11000 volt.


A század végére a betegforgalom oly mértékben megnőtt, hogy a kórház szûknek bizonyult, ezért a kórház akkori igazgatója Dr. Dózsa Lajos kezdeményezte a bővítést ill. új kórház építését. A város új kórház építése mellett döntött -1905 július 17-én kezdődött az építkezés az Apaffy utca végén elterülő szabad területen és 1906 november 23-án fejezték be. A kombinált blokk- és pavilonrendszerben épült kórház 185 ágyra volt berendezve. Az emeletes főépületben helyezték el a sebészi, belgyógyászati, bőr és veneriás betegeket és az ellátáshoz szükséges egységeket (mûtő, röntgen, laboratórium, gyógyszertár stb.), a kórház ebben az időben nem volt külön osztályokra tagolva. Az elmebetegek és a fertőző betegek számára külön pavilon épült. A gazdasági épületben nyert elhelyezést a kápolna, konyha, varroda, mosókonyha, itt laktak a betegápoló nővérek és a cselédség is. A bonctermet, hullakamrát és ravatalozót magába foglaló hullaház számára a telek távolabbi sarkában épült egy pavilon.

 

A teljesen új felszerelési tárgyakkal berendezett kórház már az építkezés befejezése előtt augusztus 1-jén megkezdte mûködését. Ez a kórház is, mint a régebbi elsősorban belgyógyászati célokra lett berendezve. Folytattak ugyan sebészi tevékenységet is - a heveny sérülések ellátása mellett a kizárt sérv mûtéte volt a legnagyobb - ennek ellenére a mûtétek évi átlaga elérte a 200-at.

1913-ban Dr. Uray Vilmos igazgató főorvossá történő kinevezése fordulatot jelentett a kórház életében. Belgyógyászati és sebészeti osztályra tagolta a korábban egyben mûködő kórházat, mely nyomán a sebészet korszerû felszerelést kapott és fellendült ez a tevékenység is.


A meginduló fejlődésnek a világháború kitörése vetett véget. A háború és a gazdasági vezetés hiánya teljesen lezüllesztette a kórházat. Ebben a nehéz helyzetben 1920 június 1-jétől Dr. Diósszilágyi Sámuel újonnan kinevezett osztályos főorvos látta el az igazgatói teendőket és igyekezett rendet teremteni, míg a fogságból visszatérő Uray Vilmos ismét át nem vette a kórház vezetését. A növekvő betegforgalom ismét átszervezést követelt - 1922-ben egy 16 ágyas szülészeti osztályt állítottak fel, 1928-ban az orr-, torok-, gége-, és fülbetegek ellátására rendelőfőorvosi állást szerveztek, melyet Dr. Bálint Nagy István töltött be. A kórház a ’20-as évek közepétől 9 orvosgyakornok tartására nyert jogot, az egészségügyi személyzet a 4 főorvoson, 3 alorvoson kívül 13 Szent Ferenc - rendi betegápoló nővérből, 4 világi ápolóból és 2 szülésznőből állt.
Mind gyakrabban fordult elő, hogy helyhiány miatt betegeket kellett elutasítani, ez a körülmény valamint a régebbi tervezési hibák, a kórtermek nem megfelelő fûthetősége ismét bővítést, átalakítást követeltek. A főépület középső részét meghosszabbították, ennek alagsorába került a központi fûtőberendezés gépháza és a szénpincék, az első emeleten a szeptikus betegeket helyezték el (ellátásukra külön mûtőt is berendeztek), a második emelet pedig az orvosok és gyakornokok szobáit és ebédlőjét foglalta magában. A földszintes pavilonok és a gazdasági épület emelet ráépítéssel bővültek. Az átalakítás után 250 ággyal rendelkezett a kórház, minden helyiséget gőzzel mûködő központi fûtés melegített, ugyancsak gőzzel üzemelő sterilezőgépeket is beállítottak. A ’30-as évek elején a fertőző osztályt 8-ról 39 ágyasra bővítették. 1934-től 24 ágyas szemészeti osztály kezdte meg mûködését, az összágyszám 301 lett.

A tüdőbetegségek terjedése miatt 1940-ben Tüdőbeteg otthont hoztak létre, majd szükségessé vált tüdő osztály kialakítása is 1946-ban 64 ággyal, melyet 1949-ben 120-ra bővítettek. 1949-ben került bővítésre a gyermekosztály is. Ekkor 405 ágy állt rendelkezésre. 1954-ben a bőr és elmeosztály megszûnt, ágyait átcsoportosították más osztályokra.
A ’60-as évek elején ismét megindultak a fejlesztések, 1961-ben adták át a kórbonctan új épületét, 1962-ben a laboratórium került új helyre. 1963-ban szerveződik meg a véradó állomás. 1967-ben kezdődik a kórház rekonstrukciója, először a belgyógyászati osztály költözött a jelenlegi kétszintes pavilonba. Ezzel az ágyak száma 435-re bővült. Az osztályok még így is túlzsúfoltak voltak az1950-ben kibővített társadalombiztosítási jogosultságok következtében. 1968-ra fejeződött be a gyermek és a fertőző osztályok felújítása, majd a második ütemben a főépületre került sor egybekötve új mûtőszárny megépítésével, mely 1979-re készült el. Itt helyezték el a szülőszobákat, a nőgyógyászati, gégészeti, szemészeti és sebészeti mûtőket, valamint a központi sterilizálót és az intenzív osztályt is.
1975-ben megszûntették a tüdő osztályt, helyét ideg és elmeosztály vette át. 1981-ben került átadásra az új röntgen épülete. A főépület teljes rekonstrukciója 1986-ra fejeződött be, mely során az épület külseje sajnálatos módon elvesztette korábbi szépségét, díszeit (pl. a bejárat kovácsoltvas-üveg teteje helyére betontető került, mely nemcsak esztétikai kárt jelent, hanem a természetes fényt is kizárja). 1990-ben a minisztérium megszûnteti a fertőző osztályt, helyén belgyógyászati rehabilitációs osztály kezdett mûködni 22 ággyal. Ezután a gazdasági épület felújítására került sor. Új konyha és ebédlő foglalta el a földszintet, az emeleten irodákat alakítottak ki, a gyógyszertár is itt kapott új helyet az épület kibővítésével.


A kórház 1950-ig mûködött megyei kórházként, amikor Csanád vármegyét megszûntették. Így 1954-tól városi tanács kórházaként mûködik 1990-ig, ekkor a Csongrád megyei Önkormányzat kezelésébe került át.

A kórház mellett a városban számos magánorvos és 3 városi orvos látta el a lakosságot a ’20-as években. " Az értelmes makói nép nem szenved orvosiszonyban, mint némely vidék lakossága. Már a régebbi időkben is, de a háborús évek alatt hozzászoktak az orvoshoz, megtanulták annak munkáját méltányolni, s ma már igénybe is veszi azt.” - olvashatjuk egy 1929-es monográfiában. A rendelőintézeti szakorvosok száma az évtized végére 5-re bővült, így szükségessé vált megfelelő elhelyezésük. Erre a célra a város a főtéri Lugosi szállodát vásárolta meg, de már ekkor látszott, hogy ez a megoldás nem megfelelő. 1952-54 között az OTI szakrendeléseket szakorvosi rendelőintézetté alakították, a körorvosi hálózatot körzeti orvosi szolgálattá szerveződött.

Kórház - Rendelőintézetünk 1989-ben vette fel a városban és környékén elismert és megbecsült Dr. Diósszilágyi Sámuel nevét.

Ma a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház - Rendelőintézet Makó és a környező 16 település mintegy 53 ezres lakosságának járó- és fekvőbeteg ellátását szolgálja. Egyes területeken, mint a pszichiátria vagy a foniátria az ellátási terület további településekre is kiterjed, mely mintegy 80 ezres lakosságot jelent. Intézményünket betegeink gyakran jellemzik a betegbarát jelzővel. Minden munkatársunk arra törekszik, hogy megfeleljünk betegeink elvárásainak és folyamatosan emeljük munkánk színvonalát.

Tevékenységünk a betegellátás mellett az oktatásra is kiterjed, részt veszünk a Szegedi Tudományegyetem oktatókórházaként az orvos- és szakorvos-képzésben valamint szakdolgozók képzésében.

Tíz akut osztállyal rendelkezünk, a Belgyógyászati és a Pszichiátriai osztályokon rehabilitációs ellátást is biztosítunk. Az osztályok munkáját magas színvonalú központi diagnosztika segíti. A Rendelőintézetben 28 szakrendelésen és 4 gondozóban látjuk el a pácienseket. Fekvőbeteg-osztályainkon évente több mint 10 ezer beteget látunk el, szakrendeléseinken, gondozóinkban és az ambulanciákon a betegforgalom eléri az évi negyedmilliót.

2003 májusában másfél milliárd forintos állami céltámogatásból épült új négyszintes épületben kapott helyet a Laboratórium, a Neurológiai osztály, a Belgyógyászat valamint a Sürgősségi Betegfogadó Hely. A Neurológiai és Pszichiátriai osztályok központi telephelyre kerülésével betegellátásunk színvonala jelentősen emelkedett. Intézményünk minden dolgozója azon fáradozik, hogy magas színvonalú munkával segítse a hozzánk forduló betegek mielőbbi gyógyulását.

Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórházunk névadója

"Dr. Diósszilágyi Sámuel gazdag örökséget hagyott ránk, mint a tudományok és a mûvészetek nagy köztársaságának Makóra akkreditált állandó nagy követe. Mivel vívta ki az orvosdoktor ezt az okmányba nem foglalt, de mindenki által elismert rangot? - azzal, hogy tudós, kutató elme, aki nem csak egy tudományban járatos, hanem polihisztor. Az orvosi szakma tudománya, irodalom- vagy színháztörténet, néprajz és régészet vagy várostörténet: mindennek mûvelője és még sok más tudomány avatott ismerője. Minden mûvészetek értője és pártolója, muzsika vagy piktúra, irodalom vagy színház - egyaránt barátját és hívét tudhatta mindig őbenne. … Egy egész városnak volt orvosa, orvossággal és emberséggel való gyógyítója… " - írta róla Erdei Ferenc a 80. Születésnapja köszöntésére.
1906-ban szerezte orvosi diplomáját a budapesti Orvosi Egyetemen, két évig dolgozott az egyetem Gyógyszertani Intézetében, segédorvos az István és a László kórházban majd az innsbrucki helyőrségi kórházban. 1908-ban szülővárosába költözött és magánorvosként tevékenykedett. 1914-ben bevonult, harctéri emlékeit "Én is voltam katona” címû írásában dolgozta fel.
1920 június 1-jétől a belosztály főorvosa 41 éven át. Nevéhez fûződik a kórházi laboratórium és a röntgen laboratórium megszervezése. Megszerezte a röntgen és a tüdőgyógyász szakorvosi képesítést is. Mivel a tüdőbaj egyre szedte áldozatait, Diósszilágyi Sámuel figyelme hosszú időn át ennek gyógyítására összpontosult. Gyógymódja a légmell-kezelés volt, melynek technikai kivitelezését a szintén makói születésû Szakáts Gábor végezte.

 

 

A Tüdőbeteg-gondozó Intézet megnyitása
1. sor: Dr. Dobsa Lajos, Dr. Uray Vilmos, Dr. Nagy Pál, x, Dr. Kászonyi Richárd, Dr. Ring Béla, Dr. Nikelszky Jenő, Dr. Diósszilágyi Sámuel;
2. sor (fejek): Dr. Bogdán József, Kürti Galambos Tibor, Dr. Joó Imre, Dr. Issekutz Béla, Dr. Felletár József
(fotók: sulinet.hu)

Fontosnak tartotta a tüdővész elleni intézményes védekezést, ezért javasolta, hogy létesítsenek Makón tüdőbeteg-gondozó intézetet. Indítványa alapján jött létre a tüdőbetegosztály. Tudomásunk van egy gyógyszerkészítményéről is. Szív megbetegedések következtében kifejlődött keringési rendellenességek esetén alkalmazták a Diucarin gyógyszert, mely kétféle erősségben készült. Hajnal Miklós makói gyógyszerész forgalmazta.
Dr. Diósszilágyi Sámuel igazi orvos volt, széles szakmai ismeretei mellett kiváló jellembeli tulajdonságokkal is rendelkezett. Mint emberre, mint egyéniségre is felnéztek ismerői. A városban szinte mindenkit ismert és az utcán mindenkihez volt jó szava. Így lett a makóiak Samu bácsija. Több évtizedes főorvosi mûködése alatt számos fiatal orvost mondhatott tanítványának.

Fotók: makoanno.hu, delmagyar.hu, gyermekklinika.deoec.hu,

Keresés
Dátum, névnap
2022. december 05., hétfő
Vilma
EVP-EFI

EVP-EFI

EESZT

EESZT

Álláslehetőségek

Álláslehetőségek
Hirdetés
Online tananyagok

www.AutoAlkatreszek24.hu
Hirdetés
Hírlevél

Íratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön minden fontos információról!

Elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat!